A mulandóság tényének elfogadása, feldolgozása a művészet, sőt az emberiség történetének egyik legősibb és leginkább örök érvényű témája. A vanitas, avagy a hiábavalóság legfőbb motívumai az idő kíméletlen múlására és az élet végességére figyelmeztetnek. 

Tizenöt ország népművészeti szakemberei vettek részt a Hagyományok Háza tanácskozásán, hogy megismerjék a folkkutatások eredményeit, és együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink innovatív, digitális oktatáson alapuló tudásátadásáról. 

Tizedik szezonját kezdte 2024 őszén a székesfehérvári Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány irodalmi est sorozata, a Parnasszus kortárs apostolai. A jubileumi évad alkalmából Takács Tamást, az alapítvány irodalmi és kiadóvezetőjét kérdeztem. 

Lajtos Nóra nagy elődökre utaló, félig komoly, patetikus, félig önironikus verse a poétai hivatás sajátos megközelítése – a magyar költészet napja apropóján.

„…valamennyire természetesnek éreztem, hogy a világ is ünnepli létezésemet…” – mondta annak idején magáról 125 éve született, világhírű írónk.

„Nem úr, aki nem pazall” – vigasztalta magát Zsoldos Francsi, aki nem szívesen kért kölcsön, de most gyorsan kellett döntenie, hogy övé legyen Neszebár, a derbynyerő sötét pej. Elegánsan leszámolta hát a temérdeket Richárd úr kezébe.

Vajon Raffaello legnagyobb művéről alkothatunk-e modern parafrázist Deichmann-katalógusból kivágott képek kollázsolásával egy A/4-es papírlapon?

Hierophánia a világi dolog szentté válása – valami hasonló megy végbe Incze Mózes művészetében is. Ha az ember életében először látja műveit, a következő találkozáskor már biztosan tudni fogja, hogy kinek a festménye előtt áll.

A XXI. század vizuális információkon alapszik. Az MI-nek köszönhetően láthatunk már Putyint ölelgető Greta Thunberget és dizájner kabátot viselő Ferenc pápát is, mindezt úgy, hogy első látásra nem mondjuk meg, nem valós képekkel nézünk szembe.

A hónap eleje óta látogatható A kép világa – a festmény frissítése című kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében az ankarai Doğan Taşdelen Kortárs Művészeti Központban.

Valahányszor ellátogattam a Deák Erika Galériába, még sosem csalódtam. Most a Tuniszban született, Berlinben élő Nadia Kaabi-Linke izgalmas, innovátori attitűdjét kiemelő tárlatáról sem távoztam fásultan. 

Tizenkét estén át Tajpejben és Tajvan déli városában, Kaohsziungban vendégszerepelt nagy sikerrel a Magyar Állami Operaház és Nemzeti Balett Puccini operájának, a Pillangókisasszonynak és Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjének előadásával.

A budapesti Nemzeti Színház 2025. április 9-én Katona József Bánk bán című drámáját mutatja be a bukaresti „I. L. Caragiale” Nemzeti Színház Ion Caramitru termében.

A német filmművészet válasza a dél-koreai Élősködők című alkotásra elég későn érkezett, és egy rövid Berlinale filmfesztiválos kitérő után rögtön a Netflix kínálatában debütált. A Finom vaskos társadalomkritikával próbálkozik. Vajon mire jut vele?

A Papp László Budapest Sportaréna lesz a színhelye április 4. és 6. között az élő népművészet összművészeti fesztiváljának, a negyvennegyedszer megrendezett  Táncháztalálkozónak és Kirakodóvásárnak, valamint a felnőtt és ifjúsági Legényesversenynek

Andrei Danilovval a címszerepben, Mefisztóként Kálmán Péterrel, illetve Bretz Gáborral, Margit alakjában Sáfár Orsolyával és Megyimórecz Ildikóval tér vissza csaknem egy évtized után az Operaház színpadára Gounod Faust című operája április 2-án.

Ingyen kenyeret osztó, a nép szabadságát visszaszerző királyt láttak kortársai Jézusban, ezért ünnepelték bevonulását Jeruzsálembe. Pedig ő világossá tette, hogy országa nem e világból való. A lelkesedés hamar elenyészett, a hozsannából néhány nap múlva „Feszítsd meg!” lett.

Eluralkodni látszik a gonoszság a magát felvilágosultnak képzelő világon. Úton-útfélen gyűlölettől izzó szónoklatokat hallunk, s a világ hatalmasai képtelenek véget vetni a gyilkos háborúknak. De Jézus legyőzte a halál sötétségét, s arra hív, hogy hozzá igazítsuk életünket.

A gyerek ott játszott, ahol csak tudott, akkoriban, a szürke hetvenes években is, és minden kis időt felhasznált a játékra. Így tettünk mi is, amikor jó félórával az esti szentmise, a ministrálás kezdete előtt már ott voltunk a málló vakolatú, erősen vizesedő templomocskánál.

Nyolcvan éve szenvedett vértanúságot báró Apor Vilmos győri megyés püspök (1892–1945). Az üldözöttek mindenkori rendíthetetlen védelmezője nőkre vadászó részeg szovjet katonák útját állta el, amikor a végzetes géppisztolysorozat érte.

Különböző szovjet papkínzó/papképző helyeknek, börtönöknek, Gulag-táboroknak volt a gyűjtőneve a Keleti Akadémia. Professzorai mind aranydiplomások: tudományuk aranyat ért, a szenvedés tüzében edzett aranyat, melynek fénye áthatolt a legszennyesebb ködökön is.

Talán legutóbb a hetvenes évek elején hallottunk a ragadós száj- és körömfájás hazai fertőzéséről, s azóta csend van. Idén viszont váratlanul (?) megjelent, s nagyot robbant.

Legújabb számunkban Jókai kecskeméti diákéveiről, Ervin Gábor életáldozatáról, a niceai hitvallás és a Naphimnusz születéséről, Nagy László Ég és Földjéről, egy bhutáni fenntartható város terveiről, Benkő Barnabás és Radvánszki Levente festőművészről olvashatnak, Bubnó Lőrinc énekessel beszélgetünk, Szörényi Lászlót köszöntjük.

Vajon sikerül-e és milyen módon sikerülhet lezárni az orosz–ukrán háborút? Három év intenzív háborúskodása után az Ukrajna (és Európa) feje fölött megkötendő amerikai–orosz stratégiai alku vajon az agresszor feltételeinek enged? A kérdés még nem dőlt el, több forgatókönyv lehetséges.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) újabb lépést tett a határon túli magyar kulturális közösségek felé: Budapesten megalakult a szervezet Erdélyi Bizottsága.

Legújabb számunkban Jókai komáromi diákéveiről, Kévés György építészről, a Nemzeti Bank épületének felújításáról, Somogyi Emese szobrászról, Alois M. Haas misztikakutatóról és a mesterséges intelligencia geográfiai alkalmazásáról olvashatnak, Birinyi József és Szirtes Edina Mókus zenészekkel beszélgetünk.

Február 13-án adták át először az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány Grétsy László-díját, melyet 2024-ben hoztak létre a tavaly elhunyt ismert nyelvészprofesszor emlékére. Ennek kapcsán beszélgettünk a magyar nyelvművelés jelenéről Blankó Miklós nyelvésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával, az alapítvány elnökével.

BRICS, until recently a forum for cooperation between Brazil, the Russian Federation, India, the People’s Republic of China, and the Republic of South Africa, has captured the imagination of many around the world since the early 2010s.

Joó Tibor, a két világháború közötti magyar gondolkodás egyik kiemelkedő, de mára háttérbe szorult alakja, a nemzet fogalmát mindenekelőtt szellemi konstrukciónak tekintette.

Kiutasításának nyolcvanadik, egyúttal halálának hatvanadik évfordulója különleges alkalmat kínál, hogy röviden áttekintsük az egykori nuncius életútját és Magyarországhoz kötődő tevékenységét.

A BRICS, azaz a legutóbbi évekig Brazília, az Oroszországi Föderáció, India, a Kínai Népköztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködési fóruma a 2010-es évek elejétől világszerte sokak fantáziáját megmozgatta.

A távvezetékekre fényvisszaverő, illetve ultraibolya pulzáló fényt kibocsátó készülékeket szerelve igyekszik elejét venni a hazánkon átvonuló darvak áramütés okozta pusztulásának a Mavir Zrt. A részletekről Tihanyi Gábort, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét kérdeztük.

Két sárga láda várakozott a napokban a Folyamőr utcai lakópark már megépült magasházainak tövében, a járószint alatti mélységben, hogy azután érdeklődő pillantásoktól kísérve daru segítségével magasba emelkedjenek. Vajon mit rejtenek a ládák? Hová indulnak?

„Nemzeti múltunknak vannak századai, melyekből... történeti feljegyzést, vagy egy sort nyelvünkön alig vagyunk képesek felmutatni; míg...számos műemlék maradt ránk… Minden ilyen nemzeti műemlék elenyésztével nyilván történetkönyvünk egy-egy lapja szakad ki.”

Nem egész két hónappal az Oszakai Világkiállítás megnyitása előtt Zoboki Gábor építész, a koncepció megálmodója, az épületegyüttes tervezője mutatta be a magyar pavilon terveit, művészeti programját, amely magyar és japán kulturális párhuzamokra épít.

Egyetlen évtized alatt drámai módon megváltozott a napenergiát hasznosító technológiák gazdaságossága. A napelemek ára, nem utolsó sorban a tömegtermelés miatt folyamatosan és jelentősen esik, szemben a koncentrált hő hasznosításán alapuló, kevésbé elterjedt módszerével.

Egész falvak állatállományát ölik le a Csallóközben (s a Duna innenső oldalán is néhány községben), tekintet nélkül arra, hogy fertőzöttek-e vagy sem, hogy megállítsák a száj- és körömfájásjárvány terjedését.

Sokat tett függetlensége, szabadsága, s a természet erőinek megzabolázása érdekében a holland nép. Előbbinek a spanyolok, angolok, franciák voltak a kárvallottjai, míg a természet erőit a tenger jelenti, amely egyszerre áldás, s ha nem is átok, de összefogást és hatalmas anyagi terhet jelentő feladat.

Az elmúlt hetekben a kurd nemzet jövőjét reményteli folyamatok alakítják. A szíriai kurdok megállapodtak az ideiglenes központi kormánnyal intézményeik és haderejük integrálásáról, a törökországi kurdok pedig lezárnák a 1984 óta negyvenezer halálos áldozatot követelő fegyveres felkelésüket.

Tizenhárom éve égett le a krasznahorkai Andrássy-vár tetőszerkezete, s bár a közvéleményt akkor nyugtatni próbáló ígéretet, hogy fél év múlva felújítva ismét megnyitják, szakmai körökben sosem vették komolyan, erre még tizenhárom év múlva sem került sor.

Szentév van, zarándokok tízezrei érkeznek az Örök Városba és szeretnék látni-hallani a pápát. Azonban a szerdai általános kihallgatások hetek óta elmaradnak, a szentmiséket egy-egy kuriális bíboros celebrálja, a déli Úrangyala imádságkor is „csak” felolvassák a pápa üzenetét.